18.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 391/1

—

üdvözli az Atlanti-óceán térségére vonatkozó tengerstratégia és egy, az Atlanti-óceán térségére vonatkozó, a 2014–2020-as időszakra szóló cselekvési terv kidolgozására irányuló javaslatot;

—

hangsúlyozza, hogy az RB csak azzal a feltétellel támogatja az Atlanti-óceán térségére vonatkozó stratégiát, ha ez átfogóbb megközelítést alkalmaz, teljes mértékben magában foglalja a területi vetületet, egyértelmű kapcsolatokat alakít ki a szárazföld és a tenger között, és elősegíti egyéb lényeges uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítását is; ezért azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy a következőképpen nevezze át a stratégiát: „integrált stratégia az Atlanti-óceán térségére”;

—

elismeri, hogy az Atlanti-óceán térségére vonatkozó cselekvési terv projektjeinek a meglevő finanszírozási forrásokra kell támaszkodnia; részben uniós szintű (a közös stratégiai kerethez tartozó és ahhoz nem tartozó források), részben pedig nemzeti, regionális, helyi szintű és a magánszektorhoz tartozó forrásokról van szó;

—

nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy a cselekvési terv elfogadását követően szüntessék meg az Atlanti Fórumot, és azt javasolja, hogy a fórum egészen 2020-ig folytassa működését a megvalósítás ellenőrzése, az eredmények nyomon követése és a stratégia céljai megvalósításának támogatása érdekében;

—

úgy véli, hogy az irányítási struktúrát úgy kell kialakítani, hogy a számos érdekelt fél és lehetséges szereplő minél nagyobb mértékben hozzájáruljon az atlanti térségre vonatkozó stratégiához, és kéri, hogy a cselekvési terv kidolgozásában, megvalósításában, értékelésében és felülvizsgálatában többszintű kormányzási megközelítést alkalmazzanak.

Előadó

Paul O'DONOGHUE (IE/ALDE), Kerry megye és a délnyugati régió önkormányzatának tagja

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Atlanti-óceán térségére vonatkozó tengerstratégia kidolgozásáról

COM(2011) 782 final

1.

üdvözli az Atlanti-óceán térségére vonatkozó tengerstratégia és egy, az Atlanti-óceán térségére vonatkozó, a 2014–2020-as időszakra szóló cselekvési terv kidolgozására irányuló javaslatot;

2.

megítélése szerint az Atlanti-óceán térségét negatívan érinti, hogy mostanáig nem dolgoztak ki a jövőbeli fejlesztésére vonatkozó közös stratégiai elképzelést, és úgy gondolja, hogy a javaslat valódi lehetőséget kínál egy ilyen stratégiai elképzelés ismertetésére, amelynek középpontjában a területi kohéziónak és a jólétnek kell állnia;

3.

egyetért azzal, hogy a stratégia európai legyen, mivel az Atlanti-óceán térségének kihívásai és lehetőségei túllépnek az országhatárokon, és holisztikusabb, átfogó megközelítést tesznek szükségessé; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a stratégia végrehajtásának és alkalmazásának bizonyítania kell, hogy valódi hozzáadott értéket nyújt;

4.

megérti, hogy az Európai Bizottság az integrált tengerpolitika keretében „tengerfenék-stratégiaként” dolgozta ki ezt a javaslatot (nem pedig makroregionális stratégiaként); hangsúlyozza azonban, hogy az RB csak azzal a feltétellel támogatja az Atlanti-óceán térségére vonatkozó stratégiát, ha ez átfogóbb megközelítést alkalmaz, teljes mértékben magában foglalja a területi vetületet, egyértelmű kapcsolatokat alakít ki a szárazföld és a tenger között, és elősegíti egyéb lényeges uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítását is;

5.

ezért azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy a következőképpen nevezze át a stratégiát: „integrált stratégia az Atlanti-óceán térségére”. Úgy véli továbbá, hogy a későbbiekben az Atlanti-óceán térségében szerzett tapasztalatokra építve más európai tengeri térségekre (például az északi-tengeri térségre) is ki kell dolgozni ilyen stratégiákat;

6.

felismeri az atlanti-óceáni legkülső régiók egyedi szükségleteit, és úgy véli, hogy a stratégia lehetőséget nyújthat az uniós szakpolitikai kereteknek a fenti régiókban való fokozott hatásosságára és koherenciájára;

7.

nyomatékosan kéri, hogy az Atlanti-óceán térségére vonatkozó stratégia és az ezzel kapcsolatos cselekvési terv helyezzen nagy súlyt a foglalkoztatásra, a fenntartható növekedésre és a beruházásra, egyszersmind járuljon hozzá a tengeri környezet állapotának javításához;

8.

úgy véli, hogy a földrajzi hatókör tekintetében a stratégiát pragmatikussá kell tenni, hogy a térség határai elég rugalmasak legyenek ahhoz, hogy a felmerülő problémákkal mesterséges korlátok nélkül lehessen foglalkozni, ugyanakkor északon a földrajzi hatókör újragondolását indítványozza, hogy a stratégiába Izland is bekapcsolódhasson;

9.

aggódik amiatt, hogy a meglevő makroregionális és egyéb transznacionális stratégiák (1) kidolgozásából nyert értékes tanulságokat nem veszik figyelembe az Atlanti-óceán térségére vonatkozó stratégia folyamatában, különösen az olyan kérdések esetében, mint a kormányzás, a politikák kidolgozása, a kommunikáció és a stratégiával kapcsolatos elkötelezettség, a célok és az értékelés;

10.

rámutat arra, hogy az Atlanti Fórumra nagy felelősség hárul: foglalkoznia kell az érdekelt felek elvárásaival, lehetőséget kell biztosítania a cselekvési terv kidolgozásába történő bekapcsolódásra, és összefüggő kereteket kell kidolgoznia a kiemelt fontosságú intézkedések és projektek megtervezésével és megvalósításával kapcsolatban;

11.

nem helyteleníti az Európai Bizottság által felsorolt kihívásokat és lehetőségeket, de úgy véli, hogy a cselekvési tervnek konkrét eredményekre kell törekednie, és azokkal a kihívásokkal kell foglalkoznia, amelyek esetében a partnerségi megközelítés hatékonyabb válaszokhoz vezet;

12.

hangsúlyozza, hogy a cselekvési terv témáit jobban összhangba kell hozni az Európa 2020 stratégia és a stratégia kiemelt kezdeményezéseinek témáival, ugyanakkor a közös stratégiai keret témáival és a kerethez tartozó alapokra vonatkozó reformjavaslatokkal sem lehetnek ellentmondásban;

13.

összességében egyetért az Atlanti Ív Bizottság által a következőkben meghatározott kiemelt témákkal (2): (1) megközelíthetőség és közlekedés az Atlanti-óceán térségében; (2) gazdaság és tengerészeti ágazatok; (3) éghajlat és környezet; (4) kutatás és innováció; (5) a területek vonzereje;

14.

hangsúlyozza a halászat, a kagylóhalászat és az akvakultúra, valamint a tengeri termékek feldolgozási és értékesítési lánca, továbbá az azoktól függő munkahelyek számának a fontosságát az Atlanti-óceán térségében. A régióbeli növekedést és foglalkoztatást célzó stratégiának mindenképpen azon kell munkálkodnia, hogy megszilárdítsa és megerősítse ezt a foglalkoztatási ágat;

15.

úgy véli, hogy a cselekvési tervnek ki kell térnie arra, hogy az atlanti térségben tervek alapján kell foglalkozni a tengeri környezettel; véleménye szerint ehhez a tengeri területrendezésnek és a tengergazdálkodási folyamatoknak az egész térségben történő összehangolására, valamint a tengeri és a szárazföldi tervezési keretek jobb koordinálására van szükség;

16.

úgy ítéli meg, hogy az Atlanti-óceán térségének part menti régiói rendkívüli vonzóak mind az új állandó lakosok befogadása, mind pedig az idényjellegű tevékenységek szempontjából, melyek elsősorban a vízi, szabadidős, turisztikai és sporttevékenységekkel kapcsolatosak. Fontos, hogy a területek felkészüljenek ezekre a népességmozgásokra, melyek ingatlannal kapcsolatos, gazdasági, környezeti és egyéb nyomást gyakorolhatnak a partvidékre;

17.

hangsúlyozza, hogy a stratégiának ki kell használnia az atlanti térségben az EU által korábban és jelenleg finanszírozott projektek eredményeit, amihez annak értékelése is hozzátartozik, amit eddig finanszíroztak és ami beépíthető a cselekvési tervbe; rámutat, hogy ennek kihatásai lehetnek bizonyos programokra, aminek következtében a jelentősebb és konkrétabb hatás érdekében bővíteni kell a projekteket;

18.

álláspontja szerint a cselekvési tervnek külső vetülettel is rendelkeznie kell, hogy a stratégiai célokat az Atlanti-óceán túloldalán levő érdekelt felekkel közösen lehessen előmozdítani;

19.

elismeri, hogy az Atlanti-óceán térségére vonatkozó cselekvési terv projektjeinek a meglevő finanszírozási forrásokra kell támaszkodnia; részben uniós szintű (a közös stratégiai kerethez tartozó és ahhoz nem tartozó források), részben pedig nemzeti, regionális, helyi szintű és a magánszektorhoz tartozó forrásokról van szó; rámutat, hogy ez számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy a stratégia megvalósításához pontosan hogyan szerezhető pénzügyi támogatás, annál is inkább, mivel a cselekvési terv kidolgozása a különféle uniós finanszírozási programok tervezési folyamatával párhuzamosan zajlik;

20.

hangsúlyozza, hogy a cselekvési tervtől csak akkor várhatók eredmények, ha egyértelmű összhang van a terv és a rendelkezésre álló források között; kiemeli, hogy így még nagyobb szükség van arra, hogy a stratégia integráltabb területi megközelítést kapjon, és hogy a cselekvési terv jobban összhangban legyen az Európa 2020 stratégia céljaival, valamint a különféle uniós források szabályozási követelményeivel;

21.

azt javasolja, hogy az Atlanti Fórum vegye fel a kapcsolatot az öt tagállam illetékes irányító hatóságaival annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti partnerségi megállapodások megfelelően tükrözzék az atlanti térségre vonatkozó stratégia prioritásait, és hogy az operatív programok és a cselekvési terv intézkedései megfelelően egészítsék ki egymást; aggódik azonban amiatt, hogy egy, az integrált tengerpolitika keretébe tartozó stratégia az Európai Tengerügyi és Halászati Alap kivételével csak korlátozott mértékben tenné lehetővé a közös stratégiai keretből finanszírozott programokkal történő összehangolást;

22.

rámutat, hogy a cselekvési tervet ezért az alapok – különösen a közös stratégiai kerethez tartozó alapok – elveivel és céljaival összhangban kell kidolgozni;

23.

mivel az irányító hatóságoknak a javaslat szerint már úgyis szigorú tematikus koncentrációval kell számolniuk, nem támogatja, hogy minden operatív programon belül forrásokat különítsenek el az atlanti térségre vonatkozó cselekvési terv részére;

24.

javasolja azonban, hogy az Atlanti Fórum működjön együtt az irányító hatóságokkal a tervezési folyamat során annak meghatározása végett, hogy a cselekvési terv intézkedései hogyan finanszírozhatók, ezeket egyértelműen összehangolva az érintett programok kiválasztott tematikus prioritásaival és a konkrét projektkiválasztási kritériumokkal;

25.

hangsúlyozza, hogy a közös stratégiai keretről szóló rendeletek bizonyos elemeiben nagy lehetőségek rejlenek az atlanti térségre vonatkozó stratégia főbb célkitűzéseinek támogatásával és megvalósításával, különösen a több alapra támaszkodó megközelítéssel kapcsolatban; ezenkívül megjegyzi, hogy a stratégia és a közös stratégiai keret bizonyos integrált megközelítéseinek (amilyen például a városi dimenzió, az integrált területi beruházások, a közös cselekvési tervek) összhangba hozása megfelelő alkalmazás esetén lehetőséget kínál arra, hogy bővíteni lehessen a helyi önkormányzatok tapasztalatait és szakértelmét az atlanti térségre vonatkozó legfontosabb célkitűzések elérése érdekében;

26.

azt javasolja továbbá, hogy a szóban forgó programokra vonatkozó éves megvalósítási jelentések tartalmazzanak értékelést arról, hogy a közös stratégiai kerethez tartozó programok hogyan járulnak hozzá az atlanti térségre vonatkozó stratégia céljaihoz és a cselekvési terv végrehajtásához;

27.

úgy véli, hogy a majdani területi együttműködési programok kulcsszerepet fognak játszani az atlanti térségre vonatkozó stratégia lényeges elemeinek megvalósításában, és hangsúlyozza, hogy abban a térségben, amelyre a javasolt stratégiát kidolgozták, jelenleg több mint 10 területi együttműködési program (határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti) fut;

28.

helyesli, hogy folytatják az atlanti térségre vonatkozó (transznacionális) programot, megnövelt pénzügyi támogatást folyósítva az atlanti stratégia egyes céljainak megvalósítására; ezenkívül úgy véli, hogy az atlanti térségre vonatkozó program a megfelelő eszköz, amellyel konkrét felhívások tehetők közzé az atlanti stratégia „stratégiai kezdeményezéseivel” (a kiemelt projektekkel) kapcsolatban, és finanszírozható a Megvalósítási platform (lásd a 40–41. pontot);

29.

azt javasolja, hogy az Atlanti Fórum vegye igénybe az INTERACT programot a figyelemfelkeltő intézkedések támogatására, és már az atlanti térségre vonatkozó cselekvési terv kidolgozási folyamatának korai szakaszába vonja be a jelenlegi területi együttműködési programért felelős irányító hatóságokat;

30.

hangsúlyozza, hogy ez segítene abban, hogy:

31.

aggódik amiatt, hogy egyéb uniós programokkal nincs megfelelő koherencia, aminek következtében az atlanti térségre vonatkozó stratégia céljai és a cselekvési terv finanszírozási igényei nem megfelelően teljesíthetők a 2014–2020-as tervezési időszakban;

32.

kiemeli például a LIFE+ program (2014–2020) keretébe tartozó új „integrált projekteket”, amelyek hosszabb időtartamú projektek, nagyobb területekre terjednek ki a környezetvédelmi és az éghajlat-politika jobb megvalósítása érdekében, de tengeri környezettel kapcsolatos projektekkel nem foglalkoznak (3); úgy véli, hogy ezzel elmulasztanak egy lehetőséget az integrált tengerpolitika és az atlanti térségre vonatkozó stratégia lényeges céljainak megvalósítására;

33.

szintén sajnálja, hogy a transzeurópai hálózatok törzshálózatainak meghatározásakor nem vették figyelembe az atlanti térséget, és kéri, hogy az európai összekapcsolódási eszköz alkalmazása kapjon elsőbbséget az atlanti-óceáni térség alapvető megközelíthetőségi és a periferikus helyzetből eredő problémáinak (a közlekedés, az energia és az ikt területén) kezelésében;

34.

tudni szeretné, hogy az Atlanti Fórum szerint a többi rendelkezésre álló uniós pénzügyi forrás hogyan osztható el célzottabban, hogyan használható fel jobban, és hogy miként javítható a források lehívása a stratégia céljainak megvalósítása érdekében; azt javasolja például, hogy a cselekvési terv az egész atlanti térségben támogassa a kutatási partnerségeket a Horizont 2020 program keretében nyújtott támogatás maximalizálása érdekében;

35.

aggódik amiatt, hogy nem fordítanak elég figyelmet arra, hogy pénzügyi forrásokat mozgósítsanak a magánszektorból, és arra, hogy általánosságban ezt a szektort bevonják a stratégia céljainak megvalósításába; olyan problémának tartja ezt, amellyel az Atlanti Fórumnak a konzultációs folyamatok során, testre szabott kommunikációs kampányok segítségével foglalkoznia kell;

36.

rámutat arra, hogy az állami költségvetések jelenlegi válsága miatt az atlanti térségnek nemzetközi befektetéseket kell vonzania a létező lehetőségek kihasználása végett (olyan területeken, mint a tengeri megújuló energiák; halászati termékek és akvakultúra; tengeri erőforrások, hajózás és kikötőfejlesztés); azt javasolja, hogy a cselekvési tervnek legyen lényeges eleme az, hogy az Atlanti-óceán térségét befektetési és üzletkötési helyként reklámozzák;

37.

indítványozza, hogy az Atlanti Fórum az Európai Bizottsággal és az Európai Beruházási Bankkal is működjön együtt annak megvizsgálása céljából, hogy célszerűnek tűnik-e egy célzott pénzügyi eszköz létrehozása, amely oly módon segítené elő a támogatásra érdemes projektek előkészítését, hogy ötvözné a támogatásokat és a kölcsönöket, a részvény- és kockázatigarancia-eszközöket, és egyszerűsítené a projektek megvalósítását;

38.

hangsúlyozza, hogy az atlanti térségre vonatkozó stratégia csak akkor lehet sikeres, ha szilárdan beágyazódik a politikai és közigazgatási struktúrákba. Rámutat, hogy ehhez:

39.

úgy véli, hogy az irányítási struktúrát úgy kell kialakítani, hogy a számos érdekelt fél és lehetséges szereplő minél nagyobb mértékben hozzájáruljon az atlanti térségre vonatkozó stratégiához, és kéri, hogy a cselekvési terv kidolgozásában, megvalósításában, értékelésében és felülvizsgálatában többszintű kormányzási megközelítést alkalmazzanak;

40.

ugyanakkor rámutat arra, hogy ha a tagállamok a legmagasabb szinten nem tesznek határozott politikai kötelezettségvállalásokat, a lényeges politikai területek nemzeti összehangolásával párhuzamosan, akkor az atlanti térségre vonatkozó stratégia nem teljesíti a várakozásokat, és nem éri el a kitűzött célokat; azt is jelzi, hogy a cselekvési tervet csak akkor koronázhatja siker, ha a helyi és regionális érdekelt felek teljes mértékben részt vesznek benne, és magukénak érzik a stratégiát;

41.

nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy a cselekvési terv elfogadását követően szüntessék meg az Atlanti Fórumot, és azt javasolja, hogy a fórum egészen 2020-ig folytassa működését a megvalósítás ellenőrzése (egy megvalósítási platform segítségével (lásd a 27. és a 41. pontot), az eredmények nyomon követése és a stratégia céljai megvalósításának támogatása érdekében;

42.

azt javasolja, hogy az atlanti térségre vonatkozó stratégiához a következő irányítási modellt alakítsák ki: (a) az Atlanti Fórum – uniós szinten politikai felügyeletet gyakorolna, és magában foglalna egy megvalósítási platformot, amely a stratégiára vonatkozó kapcsolattartó pontként működne, kapacitásépítő intézkedéseket kezdeményezne, iránymutatást nyújtana a projektek kialakításával kapcsolatban, továbbá támogatná és irányítaná a cselekvési terv megvalósítását; (b) nemzeti és regionális koordinációs pontok – ezek előmozdítanák a politikák koherenciáját, és ösztönöznék az érdekelt felek és a lehetséges projekttámogatók bekapcsolódását az atlanti térségre vonatkozó stratégia elindításába;

43.

hangsúlyozza, hogy az Atlanti-óceán térsége összetett földrajzi terület, igen eltérő sajátosságokkal, kultúrákkal és perspektívákkal; úgy véli, hogy a stratégia sikere érdekében többet kell tenni az együttműködés mértékének és jellegének az egész atlanti térségben történő kiszélesítése és elmélyítése érdekében; várakozásai szerint az atlanti térségre vonatkozó stratégia: (a) közös referenciapontot nyújt ehhez; de (b) az együttműködési szellem erősítése érdekében egy kapacitásépítő intézkedést is magában kell foglalnia;

44.

úgy véli, hogy elfogadása után az atlanti térségre vonatkozó cselekvési tervnek információs és kommunikációs modulra is szüksége van a terv ismertebbé tétele, a célkitűzések megértésének előmozdítása, a szélesebb körű részvétel mozgósítása (különösen a magánszektorból) és idővel a stratégia eredményeinek bemutatása céljából;

45.

kiemeli az EGTC rendeletnek, mint a stratégia megvalósítását potenciálisan elősegítő eszköznek a lehetséges előnyeit;

46.

egy atlanti térségre vonatkozó stratégiával kapcsolatos, szolgálatok közötti munkacsoport felállítását javasolja az Európai Bizottságon belül, amely biztosítaná az érintett szakpolitikai területek közötti koherenciát, valamint az atlanti térségre vonatkozó stratégia és az uniós programok célkitűzéseinek, illetve a finanszírozási felhívásoknak az összeegyeztethetőségét; ezenkívül azt indítványozza, hogy a stratégia horizontális jellege miatt ezt a munkacsoportot a Főtitkárság vezesse;

47.

rámutat arra, hogy jobban meg kell értetni a cselekvési terv elfogadási folyamatának sürgősségét, és azt javasolja, hogy a folyamat közbülső céljainak kitűzése és az intézkedések időben történő megtételének biztosítása érdekében gyakrabban üljön össze az Atlanti Fórum (a Vezetési és az Irányító Bizottságok);

48.

érdeklődéssel várja az esedékes konzultációs dokumentumot, amely az érdekelt felek mozgósításával és véleményük kikérésével kapcsolatos szélesebb körű, strukturáltabb folyamat alapját kell, hogy képezze a 2012-es év későbbi részében, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy minél előbb szélesítse ki és mélyítse el kötelezettségvállalását, hogy így az érdekelt felek – a helyi és regionális szint is –, kellő mértékben magukénak érezhessék a cselekvési tervet, és biztosítsa, hogy a folyamat rendelkezzen valódi alulról kiinduló, polgárközpontú elemekkel;

49.

aggódik amiatt, hogy a javasolt tematikus szemináriumok (tagállamonként egy) nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy bevonják az érdekelt feleket, és lehetőséget adjanak nekik arra, hogy magukénak érezhessék a stratégiát; további tevékenységeket javasol az atlanti stratégia keretében egy közös stratégiai jövőkép kialakítása, az irányítási aspektusok megvitatása, a célok és a sikerre vonatkozó igazolható mutatók meghatározása, valamint a finanszírozás kihatásainak tisztázása érdekében; ezenkívül azt javasolja, hogy a cselekvési tervben történő szélesebb körű részvétel lehetővé tétele érdekében az Európai Bizottság mozgósítsa nemzeti képviseleteit;

50.

hangsúlyozza, hogy előbbre kell hozni a cselekvési terv elfogadásához javasolt határidőt, hogy a tervet össze lehessen hangolni a 2014–2020-as időszakra vonatkozó finanszírozási program releváns prioritásaival;

51.

azt ajánlja, hogy az atlanti térségre vonatkozó stratégia kidolgozása során először jussanak egyetértésre az atlanti térségre vonatkozó stratégiai jövőkép tekintetében, ami hivatkozási alapot jelent majd a 2014–2020-as időszakra szóló, atlanti térségre vonatkozó cselekvési tervhez; ezenkívül azt javasolja, hogy a cselekvési terv:

52.

kéri, hogy az Atlanti-óceán térségére vonatkozó stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv kidolgozásának folyamata képezze részét annak az Európai Bizottság által javasolt értékelésnek, mely a makroregionális megközelítés hozzáadott értékét vizsgálja 2013-ban, ahogyan azt az Európai Tanács kérte;

53.

azt javasolja, hogy a cselekvési tervet fogadja el az Atlanti Fórum, és arra kéri a soron következő ír elnökséget, hogy mandátumának időszaka alatt kezelje prioritásként azt, hogy az Európai Tanács hagyja jóvá a cselekvési tervet, középpontba állítva az eredményeket, a hiteles nyomon követési eljárást, a folyamatos értékelést és a megtervezett félidős felülvizsgálatot.